„Minden dolog annyit ér, ahogy érvényesítik.”
Moliére

Az értékbecslő feladata a konkrét érték számítása, melynek egyik módszere, a piaci összehasonlító adatok elemzésén alapuló értékelés.
Az értékelés már megtörtént, konkrét és ismert adásvételi ügyletek árainak a vizsgált esetre való kiterjesztésével, összehasonlításával történik.

Egyes esetekben, amikor megfelelő, az egész ingatlanra vonatkozó összehasonlító adat nem áll rendelkezésre, a módszer ingatlanrészenkénti alkalmazása külön-külön is megengedett.

„Az értékfogalom nagyon összetett, de van egy szakma, amely felvállalta azt a nehéz feladatot, hogy megkísérli – több-kevesebb tudományossággal és az információ feldolgozás technológiáinak segítségével –  ennek az értéknek a meghatározását, és árrá konvertálását.

Ez azért nehéz feladat, mert az érték alapvetően szubjektív kategória, és ezt kell a piaci folyamatokban történő korrekt részvételhez objektívvé tenni. Ez egy nagyon érdekes, és főképp nyugaton elég jól is fizetett feladat. Aki ezt vállalja, az az ingatlan értékbecslő.”  
Forrás: Rostás Zoltán: Fejezetek az építés-gazdaságtanból

Az eljárás fő lépései:

1. Az alaphalmaz kiválasztása
2. Az összehasonlításra alkalmas ingatlanok kiválasztása, adatainak elemzése
3. Fajlagos alapérték meghatározása
4. Az értékmódosító tényezők elemzése
  – Műszaki szempontok
  – Építészeti szempontok
  – Használati szempontok
  – Telek adottságok
  – Infrastruktúra
  – Környezeti szempontok
  – Alternatív hasznosítás szempontjai
  – Jogi szempontok, hatósági szabályozás
5. A fajlagos alapérték módosítása, fajlagos érték számítása
6. Végső érték számítása

Bár csak ilyen egyszerű lenne egy értékbecslés. Szakmai tudás nélkül az értékbecslők elveszett emberek lennének.